Olaszország az egyik legrégebbi sajtgyártók közé tartozik, és elsőként kezdték védeni sajtjaikat az utánzatoktól. Jelenleg Olaszországban több mint 450 féle sajtot gyártanak. Mi magunk igyekszünk a lehető legszélesebb választékkal szolgálni, és szeretnénk ha jobban megismernétek sajtpultunk különlegességeit. Bemutatjuk a 6 legkedveltebb olasz sajtot, melyeket jó eséllyel nálunk is megtaláltok!

Mozzarella

Talán a legkedveltebb olasz sajt. Ha a tésztákról a parmezán, akkor a pizzáról a mozzarella jut eszünkbe. Az eredeti “mozzarella di bufala campana” a parmigiano reggianohoz hasonlóan eredetvédett (DOC) olasz sajt. A hagyományos, eredeti mozzarella Campania és Lazio vidékén készül bivalytejből. Aromája lágy, mégis jellegzetes. Zsírtartalma 40-45 százalékos. Mára azonban tehéntejből készítik, és fi ore di latténak nevezik. Mozzarellából készítenek „affumicata”-t is, ami kemény, füstölt mozzarellát jelent.

Rendkívül nehéz eltartani, szinte csak frissen fogyasztható. Amennyiben tartósítják, akkor tejsavóban hagyják a kész sajtot, de így is csak pár napig eltartható, amennyiben eredeti bivaly mozzarelláról beszélünk. Manapság már mozzarellának hívják azokat a sajtokat is, amik tehéntejből készülnek, és egyre elterjedtebb ez a változata is, mert sokkal könnyebb tárolni. Lehetnek apró golyók, vagy éppen ököl nagyságú gömbök, de van, hogy fonott mozzarellával találkozunk.

Pizzán vagy salátákban fogyasztjuk elsősorban, de tésztaételekbe keverve is finom. A legjobban akkor járunk, ha vékonyra szeleteljük, és paradicsomkarikákkal, bazsalikomlevelekkel feváltva tesszük a tányérunkra, majd meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. Ugyanezt megtehetjük hurkapálcára szúrt apró mozzarellagolyókkal és koktélparadicsommal is.

Parmigiano Reggiano, avagy a Parmezán

Nemcsak az olasz, de a világ sajtgyártásának is királyaként emlegetik. Ezt a sajtot a fűszeresség és az egyediség jellemzi. A parmezán kemény sajt, Olaszország északi részéről származik és a gyártása ma már szigorúan származási helyhez van kötve. Évszázadok óta a régi receptek alapján készítik a részben lefölözött tehén tejből, amit a szabadon legelő tehenektől nyernek. A sajtot kézileg készítik, cipó formába dolgozzák fel (25-45 cm) ami eléri a 40 kg is. Ezután a parmezánt 20 napra sóoldatba mártják és legalább 12 hónapig érlelik, de a drágább sajtokat 2-3 évig is érlelik. A parmezán szeletelésére az olaszok speciális kést használnak, mellyel a széleiből nagyon vékony szeleteket vágnak. A parmezánt többnyire tészták, levesek, pizzák készítésénél használják fel vagy előételként aperitívhez.

Pecorino

A pecorino nagyon elterjedt sajt fajta egész Olaszországban. Juhtejből készítik és ez szerint eltérő az íze, az illata és az állaga. A legnépszerűbb sajt Toszkánában, Szardínián és Szicílián található, ahol a legnagyobb juhnyájak vannak. Minden térség különböző szakaszban érlelt sajtot kínál sok meglepetéssel. A pecorino íze csípős, szeletelve vagy lereszelve fogyasztják.

Ricotta

Ricotta, ami nem túró. Gyakran a pecorino készítése során megmaradttejsavóból készül, ezért sokáig mostoha szerepe volt a sajtok között. Színe fehér, állaga puha, íze édeskés, leginkább valóban a mi túrónkra hasonlít, azonban teljesen másképp készül. Míg a túró az aludttej felfőzése után visszamaradt “sajttöredék”, addig a ricottához a visszamaradt tejsavót még egyszer felfőzik, és csak ezt követően emelik ki a friss sajtot. Innen is ered a neve: recocta (kétszer főtt). Mivel friss sajtról beszélünk, ezért ezt követően nem érlelik, és épp ezért kevésbé tartósítható, mint a parmezán, vagy gorgonzola. Sokféle felhasználási módja ismert: tésztaszószokban, pizzafeltétként, lasagnéban és ravioliban is fogyasztjuk. Kenőkrémekben kitűnő zöldfűszerekkel ízesítve. Édességekben, süteményekben, sajttortákban, fagylaltokban is használjuk, de ricotta az alapanyaga a szicíliában kedvelt cannolli nevű édességnek is, mely egy kis tésztacső, melybe ízesített krémeket töltenek.

Gorgonzola

Észak-Olaszországban járunk, a helyszín Piemont és Lombardia (Milánó és Torino a fővárosuk). A gorgonzolát ezer éve készítik, eredetileg Gorgonzola faluból származik, mely mára egybeolvadt Milánóval. Kétféle legenda szól a Gorgonzola születéséről. Az egyik egy fiatal sajtkészítőt idéz, aki addig  udvarolt, míg az esti tej megsavanyodott, a másik pedig egy vendéglőst, aki egy megpenészedett sajtot adott a vendégeknek, akik meglepetésére imádták azt. Belsőpenészes sajt, tehéntejből készül, zsírtartalma 48-55%. 6-12 kilós korongokban készítik, érlelési ideje 2-4 hónap. Kétféle Gorgonzola ismert, az egyik a „dolce”, kicsit édeskésebb, ezt salátákhoz, előételnek fogyasztjunk, a másik a karakteresebb „picante”, mely inkább a főtelekbe kerül. Fogyasztjuk risottóban, pizzán és természetesen tésztával is, de ilyenkor inkább a rövid tésztákat részesítsük előnyben (penne, rigatoni).

Mascarpone

A hazánkban is évről évre népszerűbb sajt inkább sűrű tejszínre, mint sajtra emlékeztet. A Mascarpone Lodi és Abbiategrasso környékén készül. Állítólag innen, a Mascherpa család egykori farmjáról származik a Mascarpone. Évszázadok óta készítik tehéntejből ezt a puha, tejfehér, krémes állagú sajtot. Íze magában sótlan, kicsit jellegtelen, édeskés. Zsírtartalma 70% körüli. Szószok és mártások készülnek Mascarponéból, de a legnagyobb mennyiségben édességekhez használják. A tiramisu mindig jó minőségű mascarponéból készüljön!