A prosecco nem csak Olaszország határain belül örvend óriási népszerűségnek. Noha az olaszok nemzeti italaként tartják számon, a világ bármely pontján szívesen fogyasztják, az utóbbi években nálunk is egyre többet fedezhetünk föl belőle a borszaküzletek, delikáteszek – így az Italiano Mercato polcain is.
Minden pezsgő bor, de nem minden pezsgő bor pezsgő
– először ezt az alapvető különbséget kell megértenünk.
Pezsgő vagy habzóbor?
A pezsgő (értjük ez alatt a champagne-t) abban különbözik a habzóbortól, hogy szénsavtartalma természetes úton, a borhoz hozzáadott cukorból és élesztőből zárt erjedéssel képződik. Ezzel szemben a habzóborba mesterséges úton kerülnek a buborékok, az elnyeletett szénsav eredményeképpen.
Lambrusco vagy prosecco?
A habzóbor egyébként olasz “találmány”. Az itáliai borok áttekinthetetlenül széles szortimentjében két egymástól teljesen különböző habzóbortípus létezik. Közös bennük, hogy mindegyik arról a szőlőről kapta a nevét, amelyből készül. Az egyiket lambruscónak, a másikat proseccónak hívják. A lambrusco Emilia Romagna tartomány lankáin, Modena környékén őshonos, három fajtája létezik: Lambrusco di Sorbara, Lambrusco Grasparossa di Castelvetro, Lambrusco Salamino di Santa Croce. Mindhárom fajtából készítenek borokat, amelyeket a pezsgőkészítésből jól ismert Charmat-eljárással habzósítanak. Ez pusztán annyit jelent, hogy az erjesztés során keletkezett szén-dioxidot magas nyomás alatt a nagy méretű acéltartályban visszatartják.
A legnépszerűbb habzóbor alapanyaga a prosecco szőlő, amely a Velencétől alig ötven kilométerre, Valdobbiadene és Conegliano között láncot alkotó dombok lejtőin dokumentálhatóan kétszáz éve jól érzi magát
A lambruscóhoz hasonlóan a prosecco is védett eredetű (DOC) fajta, ennek értelmében a prosecco szőlő kizárólag a törvényben meghatározott területekről származhat, és a szőlő feldolgozása és a la spumantizzazione, vagyis a csendes bor “habzósítása” csak meghatározott terüeten belül engedélyezett.
A proseccónak három típusa létezik, amelyeket a palackforma alapján is könnyen megkülönböztethetünk egymástól. A prosecco tranquillo, azaz az úgynevezett csendes bor illatos, zamatos nedű, de mivel nem tartalmaz buborékot, hiányzik belőle a frissesség és a lendület. Amiért a proseccót szeretik, az a habzóbor két típusa: a frizzante (gyöngyöző) és a spumante (habzó). A frizzantét már messziről megismerhetjük a parafa dugót lezáró spárgáról. Mivel nem túl nagy a habzóereje, vagyis a palackban nem uralkodik nagy nyomás, elég egy kis spárgával lefogatni a dugót, nem szükséges hozzá a pezsgőknél használatos drótkengyel. A spumante, a habzó változat palackjaiban, amelyek vastagabbak, testesebbek, alul pedig szélesebbek, lényegesen nagyobb nyomás uralkodik, ezért ennek a típusnak pezsgős dugó és drótkengyel dukál.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a frizzante a prosecco egyszerűbb, hétköznapibb formája, míg a spumante az ünnepi, elegáns változat
A Prosecco Spumantét maradékcukor-tartalma alapján két kategóriába sorolhatjuk: egyik az Extra dry, a másik a Brut változat.
